Precíziós mezőgazdaság és drónos permetezési szolgáltatások
Drónos permetezés
Hogy is néz ki a drónos permetezés? Nos első körben egy arra alkalmas drónnal felmérjük a területet, amit kezelni kell. Ez a DJI AGRAS T50 esetében lehet maga a kijuttatást is végző drón. A keletkezett ortofotó, vagy gyümölcsösök, szőlő esetében mesh-háló adja az alapját az útvonal megtervezésének. Az engedélyezett szer bekeverése és próbafújása után megkezdődhet a kijuttatás.
Vadkárfelmérés
A drónos felmérés alkalmas a termőföldek vadkáranalízisére is, jó hír, hogy ezeket az adatokat a legtöbb esetben a biztosítók is elfogadják. A keletkezett ortofotón ugyanis, mivel akár centiméter pontosságú, és geolokalizált, hitelesen kimutatható a vadkár mértéke a táblában.
Multispektrális mérések
A multispektrális méréseket arra megfelelő drónokkal hajtjuk végre. A multispektrális érzékelők a fény emberi szem számára nem érzékelhető tartományait rögzítik, melyeket kiértékelve a növényorvos pillanatnyi konkrét képet kap a kultúra egészségi állapotáról, és az elemzés segítségével könnyen lehet célzott, költséghatékony foltkezeléssel csak a problémás területek állapotán javítani.
(Hamarosan érkezik)
Téveszmék, marketingfogások és a valóság
Számtalanszor találkozhatunk azzal a zengzetes mondattal, hogy ez a technológia a jövő, hogy kiváltja a hidas permetezőtraktorokat stb. Ez csak részben igaz. Vannak a technológiának előnyei a meglévő permetező eljárásokkal szemben, DE:
- Nem lesz kevesebb a szermennyiség! A növényvédelmi szerek adagolását szigorú tesztek alapján állítják be, ettől eltérni a drónos kijuttatás során sem térünk el, tehát pontosan ugyanannyi növényvédőszer fog kelleni, mint eddig.
- Nem gyorsabb, mint egy hidas permetező! Egy komoly hidas traktor befog 20-30 métert is. A drón 8-9 métert. Ugyan gyorsabb a drón sebessége valamivel, de nem lesz gyorsabb a kijuttatás, mint egy hidassal.
És akkor mégis miért?
- Ugyan a szermennyiség ugyanaz, de a felhasznált víz a higításhoz sokkal kevesebb. Ez csekélyebb vízdíjat, és alacsonyabb logisztikai költséget is jelent. Egy hidas hektáronként 200-400 liter vizet használ el, egy drón 10-11 litert.
- Egységesebb cseppképzés a modern CDA technológiának köszönhetően. Mit is jelent ez? A klasszikus hidraulikus elven működő szórófejek (ilyen a DJI Agras T30 is, ami az egyik legelterjedtebb drón az iparágban) egyenetlen cseppképzéssel dolgoznak, a fúvóka működési elvéből fakadóan. A nagy nyomással érkező folyadék egy szűk nyíláson átpréselődve a túloldalon cseppekben válik le, amit befolyásol a folyadék sűrűsége, szárazanyagtartalma, a fúvóka gyártási minősége, elkoszolódása. Ennél a technológiánál képződnek nagyon kis méretű cseppek, melyek könnyen elsodródnak, illetve nagyon gyorsan elillannak, és képződnek nagyon nagy cseppek, melyek lefolynak a növényen, égést, vagy felesleges szerpazarlást eredményezve. A CDA technológiának köszönhetően a cseppméret egységes, a permetszert egy megfelelő profillal rendelkező forgótárcsára folyatjuk, melyen a folyadék a centrifugális erő miatt a tárcsa széle felé halad, ahol az erőhatások függvényében megfelelő cseppméret elérésekor leválik a tárcsáról, a csepp súlya miatt. Ezáltal akár permetezési művelet közben is állítható a cseppméret, és mindig homogén permetfelhőt kapunk. Ez nagyban javít a szerfelhasználás hatékonyságán.
- Jobb átjárás a kultúrában. A hidas traktorok és vontatott permetezők függőlegesen fentről fújják le a permetszert a kultúrára, ezáltal a növény felső részére bőségesen jut permetszer, de az alsóbb régiók fedettsége már nagyban függ a kultúra tömörségétől. Egy fokkal jobb megoldás a ventillátoros vontatott permetező, mely nagynyomású levelgőárammal porlasztja a permetszert, viszont ebben az esetben nagy a szerveszteség, mivel minden irányban szór, a művelési úton is. A drón viszont repülés közben a saját felhajtó erejét használja a permet porlasztásához, ún. vortex effektust hoz létre maga alatt, ezáltal a permetszer egy ki- és befele irányuló örvényt képez, így képes behatolni a kultúra mélyére, sőt, a permetszer a levelek fonákjára is eljut.
- Mivel a drón repül, így nem befolyásolják a talajviszonyok. Példaként hozzunk fel egy búza kultúrát, mely egy 3-4 napos intenzív esőzés után fokozottan kitett a gombás fertőzéseknek. A permetezőtraktorok akár 2-3 napig sem tudnak kimenni a földre a keletkezett laza talaj, sár miatt, így már csak a gombás fertőzés kezelésére van lehetőség, megelőzésre már nem. A drón képes már az esőzés végével minimális levélszáradás után kijuttatni a megfelelő szert, így megelőzve a kialakuló fertőzést.
- Nincs taposási kár. A permetező traktorok, mivel kerekeken gurulnak, legyen az a kerék bármilyen vékony, magas, optimalizált, akkor is a termény átlag 10%-át letapossák minden permetezéskor. A fordulókban ez az érték akár 20% is lehet. Művelési utak kialakításával ez megelőzhető, viszont ez a földterületfelhasználás hatékonyságát csökkenti, hisz eleve be sem ültettük azt a területet, már tervezés során elszenvedtük a művelési kárt. A drónok a föld felett repülnek, így semmiféle művelési kárt nem okoznak, ezáltal a föld sem tömörödik, megmarad a termőértéke.
- Költséghatékony. A drón bekerülési értéke töredéke egy hidas permetezőnek, ezenkívül elektromossággal üzemel, így a folyamatosan változó üzemanyagáraknál nem egy nagy fogyasztású mezőgazdasági gépet kell üzemanyaggal ellátni, csak egy megfelelő aggregátort, mely az akkumulátorok töltését végzi. Amennyiben a földterület nem rendelkezik vízhozzáféréssel, könnyedén, egy pickuppal kijuttatható egy köbméteres tartályban a szükséges vízmennyiség, mely akár 100 hektár permetezéséhez is elég lehet, ellentétben a hidas permetezővel, ahova traktor vontatta lajtos kocsival kell a vizet kijuttatni, mely további komoly üzemanyagköltséget jelent.