Pár gondolat a drónos permetezés jelenéről, avagy mit szabad és hogyan
A drónos permetezés egy rendkívül gyorsan fejlődő, és tőlünk keletebbre már széles körben elterjedt mezőgazdasági ágazat. Hazánkban ez a szakterület ugyan már évek óta jelen van, de nagyobb léptékű térnyerésére idáig várni kellett. Mint minden új technológiai megoldásnak, ennek is idő és tapasztalat kellett, hogy lássuk, mire is használható, és nem utolsó sorban miként használható.
A nemzetközi és nemzeti szabályozások megalkotása, a kötelező képzések kialakítása, lebonyolítása, szakemberek képzése után még egy fontos tényező most van kialakulóban, ez pedig a növényvédelemben használatos szerek tesztjei, a felhasználás szabályainak megalkotása.
Jelen pillanatban drónos kijuttatásra csak igen korlátozott számú szer van engedélyezve. A növényvédelmi szernek nem minősülő anyagok, mint a lombtrágya, műtrágya, vagy termésnövelő szerek eddig is szabadon kijuttathatóak voltak ezzel a technológiával. Nagyjából egy évvel ezelőtt engedélyezésre került az első növényvédelmi szer, a Mospilan 20 SG kijuttatása, természetesen megfelelő technológiai követelményekkel (pl. cseppméret, cseppnehezítő adalék) és korlátozott kultúrák korlátozott kártevői ellen, nevesül a cseresznye, meggy és dió kultúrákban a cseresznyelégy és a nyugati dióburok-fúrólégy ellen. Ismerős a megfeketedő dió problémája? Számtalanszor találkoztam már azzal, mikor dióssal rendelkező gazdák legyintenek a dióburok-fúrólégy kártéteményére, hogy az csak mendemonda, nincs ilyen. Pedig a probléma megoldható lenne, és lenne újra értékelhető diótermésünk. Fontos viszont bármelyik védekezésnél megemlíteni, hogy sajnos a magyarországi realitásból kiindulva, egy 20 hektáros diósnak van kb ugyanennyi gazdája, és ha nem fognak össze, hiába kezelünk le 5 hektárt, kb 2 hét múlva a kártevő visszatér a többi, kezeletlen felületről. Tehát mindenképp a táblás, de leginkább a regionális kezelés lenne a célravezető.
A legújabb hír, hogy egy újabb szert engedélyeztek, így már a Coragen 20 SC is kijuttatható drónnal különböző (vetőmag, szemes, siló, csemege, pattogatni való) kukoricásokba kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártevők ellen. Ebben az esetben is fontos az elsodródást csökkentő adalékanyag, illetve a megfelelő cseppméret. A tesztek tovább folytatódnak egyéb szerekkel is, reméljük egyre több szer kerül engedélyezésre, és a drónos kijuttatás új távlatokat nyithat a modern precíziós mezőgazdaság területén.
Bognár Attila